végintézkedés nélküli öröklés, törvényes öröklés: ha az örökhagyónak nincs →végrendelete, akkor vagyonának sorsát a Polgári Törvénykönyv által meghatározott meg. – ~ esetén az örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, ha több gyermeke van, azok fejenként egyenlő részt örökölnek. Előfordulhat azonban, hogy az örökhagyó egyik gyermeke már nem él. Ilyenkor az ő gyermekeinek, azaz az örökhagyó unokáinak jár az őrá eső örökség, méghozzá egyenlő arányban. Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, akkor a házastárs örököl. Leszármazók és házastárs hiányában viszont az örökhagyó szülei örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek. Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. – A ~ intézménye az özvegyi jog: az örökhagyó házastársa mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét örökli, amelyet egyébként nem ő örököl. Erre a legegyszerűbb példa az, hogy egy özvegy feleség tovább használhatja meghalt férje lakását annak ellenére, hogy az örökösök a gyermekek. Az özvegy haszonélvezete korlátozható, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. – A ~ jogosult rokonok köre: egyenes ági rokonok akik közül az egyik a másiktól származik;  oldalági rokonok akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban oldalágon nem rokonok. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a felmenő egyenes ági rokonok törvényes öröklési jogát korlátlanul elismeri, az oldalrokonok törvényes öröklési jogát viszont a nagyszülői leszármazók körével lezárja. – 1. a leszármazók törvényes öröklési sorrendje. A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint, a helyettesítés elvének megfelelően. A leszármazók mellett a házastárs haszonélvezeti jogot örököl. – a) a gyermekek. Valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl. A gyermeki kapcsolatot a Csjt. szabályozza. Alapvető elv, hogy a gyermek az apa után akkor örököl, ha a családjogi státusza tisztázott. Ennek megfelelően a házasság érvénytelensége a gyermek törvényes öröklési kapcsolatát nem érinti, ugyanakkor az apaság vélelmének megdöntése már igen. – b) távoli leszármazók. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek. (helyettesítési elv). – c) a házastárs. Az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Az özvegy azonban akkor is kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálának időpontjában a házastársi életközösség nem állott fenn és annak visszaállítására sem lett volna mód. Típusai: állagörökösként: A magyar jog az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állag(=tulajdon)örökösnek. Ebben az esetben azonban az ági vagyon kivételével az egész hagyaték őt illeti. Özvegyi jogosultként: Leszármazók mellett a házastársat özvegyi jog illeti meg. Vagyis a hagyaték tulajdonjogát a leszármazók szerzik meg, azonban az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg ezen a vagyonon. Az özvegyi jog az ági vagyonra is kiterjed. – d) felmenők és oldalrokonok (parentéláris öröklés). A felmenők és az oldalrokonok törvényes öröklését a m. jogban parentéláris öröklésnek nevezzük. A parentéla: a m. öröklési jog egyik tradicionális eleme, amelynek lényege az, hogy az azonos felmenői fokon lévő egyenes ági rokonok és azok leszármazói egyetlen öröklési csoportba kerülnek beosztásra. Az egyik parentélába tartozó személyek megelőzik a következő parentélába tartozókat. A m. öröklési jogban ennek megfelelően létezik két teljes parentéla, (szűlői és nagyszülői prentéla) ahol a helyettesítési elv alapján a fokozatosság érvényesül valamint egy csonka parentéla, ahol mindenki egyszerre és fejenként egyenlő arányban örököl.  – 2. Az özvegyi jog a házastárs öröklési jogi alapú haszonélvezeti joga. leszármazók állagöröklése mellett ill. ági vagyon tekintetében. – Özvegyi jog akkor illeti meg a túlélő házastársat, ha a hagyaték megnyíltának időpontjában az özvegy és az örökhagyó között házastársi kötelék állt fenn és az özvegyre kiesési ok nem vonatkozik. – Az örökhagyó végintézkedésében mellőzéssel is kizárhatja házastársát az özvegyi jogból. Ebben az esetben a házastársat csak az özvegyi jogra vonatkozó kötelesrész illeti meg. Szerződéssel kikötött haszonélvezeti jog esetén az özvegyi jog a szerződésben meghatározott határidő lejártát követően kezdődhet csak el. – Az özvegyi jogra vonatkozó szabályokat a Ptk. haszonélvezeti jogra vonatkozó szabályai határozzák meg. A házastárs özvegyi joga alapján tehát jogosult az állagörökös tulajdonában álló dolgot birtokolni, használni és hasznait szedni. Az állagörökösök a haszonélvezet tartalmát képező jogokat csak annyiban gyakorolhatják, amennyiben e jogok gyakorlását a házastárs átengedi nekik. – Az özvegyi jog természetesen kiterjedhet kamatozó követelésre és más hasznot hajtó jogra is (például értékpapír esetén). – Az özvegyi jog egészen a túlélő házastárs haláláig fennáll. Ha a volt házastárs újabb házasságot köt, az özvegyi jog megszűnik. Fennmarad azonban, ha a túlélő házastárs házasságon kívüli élettársi viszonyt folytat. – Ha ugyanarra a vagyontárgyra egymást követően két özvegyi jog keletkezik, a második tényleges gyakorlására csak akkor kerülhet sor, ha az első megszűnik. – A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. – A leszármazók a korlátozást külön-külön is kérhetik, és amennyiben ha a házastárs vagyoni viszonyaiban jelentős javulás következett be, erre lehetőség van ismételten is. – A szerződésen vagy végrendeleten alapuló özvegyi haszonélvezeti jog megváltására nincs lehetőség.  – Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni (ez nem jelenti azt, hogy a fennálló haszonélvezeti jogot ne lehetne korlátozni!). – A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból természetben vagy pénzben olyan rész illeti meg, amelyet, mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. – A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. E szabályoktól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. – 3. Az ági öröklés a felmenő és oldalági rokonok ~ének kiegészítője. E jogintézmény célja annak biztosítása, hogy a családi vagyon az eredeti családi ágon maradjon abban az esetben, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazó örökösei. – Csak az a vagyontárgy minősül ági vagyonnak, amely az örökhagyó hagyatékában természetben, fizikai formájában megvan. Az ági vagyont azon felmenői ágon lévő rokonok, illetve az ő leszármazóik öröklik, amely felmenői ágról a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került. Az ági öröklés rendje a felmenő- és oldalági rokonok törvényes öröklésének általános rendjét követi az alábbi eltérésekkel: a vagyontárgy csak az eredetét képező felmenői ágon öröklődik és nem osztódik a felmenőpárok (szülők, nagyszülők stb.) között; csak a szülői parentéla teljes; az ági vagyontárgy legfeljebb addig a felmenőig öröklődik, akitől a vagyontárgy (ingyenesen, közvetlenül vagy közvetve) az örökhagyó hagyatékába került; a nagyszülőkön túli felmenők közül csak az örökli az ági vagyontárgyat, akitől a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került. Tehát a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek. Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha nagyszülő sincs, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. V.G.